hétfő

0 Árny és Fény - XIX. Fejezet


Mikor kinyitottam a szemem, a Hold fénye besütött a szobám ablakán, és különös játékot játszott a padló mintázatán. Egy fénycsóvát láttam kiosonni a nyitott ablakomon keresztül. Ezernyi enyhe szikrát, mely eltűnt a szemem elől.
Megérintettem kezemmel az arcom. Egy halovány kötés omlott végig a csuklómon. Körbenéztem, és valóban itthon voltam. Félrehúztam a takarót és értetlenül indultam az ablakom felé. Minden egyes léptem remegett, mintha nem is itt, hanem egy más világban sétáltam volna. A függöny vad táncot járt a hold árnyékában, mely egyenesen rám világított. Olyan voltam abban a hófehér hálóingben, mint egy meggyötört angyal, kit a csillagoknak szántak.
Felmásztam a párkányra, bátran, hiszen nem volt mitől félnem. Kilépve az ereszcsatornára egy ébenfekete tollpihe lebegett felém a csillagos ég irányában. Kitettem a kezem, hogy elérjem. Lassú, gyengéd érintéssel ért földet a tenyeremen. Bármit is tettem… Csak az ő arca derengett a fényben.




A történet folytatását meghívóval olvashatod a V.I.P. menüpont alatt.

Ha érdekel, mi történik ezután Jayjel, Carryvel és Hiremmel, kérj meghívót a niarastanfire@gmail.com e-mail címen, ahol néhány szóban megosztod velem, hogy tetszett a történet, vagy keress további elérhetőségeim valamelyikén.


Az Árny és Fény életem első olyan regénye volt, amit megmertem mutatni a nagyközönségnek. Köszönöm olvasóimnak, akik 2011-ben végigkísérték a regény alakulását, és velem tartottak a megírása során.

A blogon található publikus fejezetek piszkozatok, így a változtatás jogát fenntartom.
Az esetleges hibákért elnézést kérek!

Minden észrevételt szívesen fogadok!

Várlak a meghívós oldalon!

Köszönöm, hogy olvastad :)


Értékeld a bejegyzést:
{[['']]}


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése